Intézménymutató:
Kis- es Kozepvallalkozasok /es Szovetkezetek/ Orszagos Ugynoksege
1994. április 14.
Romániában élő magyar vállalkozóknak és vállalkozásukat most indítóknak előadás-sorozatot szervez jún. 13-15-én Lakiteleken szakemberek részvételével a Lakiteleki Népfőiskola Alapítvány /kuratóriumi elnöke Lezsák Sándor/ és az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda /elnöke dr. Árvay Zoltán/. A pályázatokat Lakitelekre kell elküldeni. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
1999. január 6.
Markó Béla szövetségi elnök és az RMDSZ kormányzati tisztségviselőinek január 6-i találkozóján a kormányátalakítás után fellépett időszerű gondokat tekintették át. Az RMDSZ javaslatának megfelelően Bara Gyula volt munkaügyi államtitkárt kinevezték államtanácsosnak a Miniszterelnöki Hivatalba. Az RMDSZ vezetősége előterjesztette Lányi Szabolcs volt iparügyi államtitkár jelölését az újonnan létesített Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Ügynökség elnöki tisztségébe, továbbá Birtalan József volt szállításügyi államtitkár jelölését a Kis- és Középvállalatok újonnan létrehozott Ügynökségének alelnöki tisztségébe. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 8./
1999. november 22.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke román újságíróknak tett nyilatkozatában az állította, hogy az RMDSZ-re a kommunista pártok reflexei jellemzőek, Markó Béla pedig kommunista típusú pártvezér, aki hatalmát a körülötte kialakult, kialakított klikk segítségével gyakorolja stb. Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője körkérdést intézett az RMDSZ vezetőségének tagjaihoz, állami tisztségviselőihez, létezik-e egy Markó-klikk. Gyarmath János neveket említett, a teljesség igénye nélkül: Hajdú Gábor egészségügyi miniszter, dr. Bárányi Ferenc volt egészségügyi miniszter, Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter és elődje, Tokay György, Birtalan Ákos egykori turisztikai miniszter, Demeter János, a kormány főtitkárhelyettese, Bara Gyula, a kormány tanácsosa, volt államtitkár, Kötő József, Borbély László, Kelemen Hunor, Pete István államtitkárok, Lányi Szabolcs egykori államtitkár, a Tudományos, Technológiai és Innovációs Országos Ügynökség elnöke, Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke, Erőss Viktor, az ÁVA alelnöke, Varga Gábor, a Találmányi és Védjegy Hivatal igazgatója, Neményi József államtitkár, Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, Dézsi Zoltán és Riedl Rudolf prefektusok, Czédly József, Bognár Levente, Buchwald Péter, Burkhárdt Árpád, Fekete-Szabó András Levente, Gazda László, Modok Gusztáv, Winkler Gyula alprefektusok, Köble Csaba prefektúrai főtitkár, Péter Elek, Reisz Péter, Antal István János országos társasági, illetve egyedárusági, Tőkés Elek kultuszigazgatósági, Reman Domokos György mezőgazdasági minisztériumi, Markó Attila igazgatók, Nagy Ágnes, az RNB igazgatótanácsi tagja, Lokodi Emőke és Szarka Edit, a számvevőszék tanácsosai, Kozsokár Gábor, az alkotmánybíróság bírája, Gálfalvi Zsolt és Boros Zoltán, a tévé-, illetve a rádiótársaság igazgatótanácsának tagjai, Magyari Lajos, az Országos Audiovizuális Tanács igazgatója. Gyarmath az említetteknek kérdéseket tett fel: egy kommunista típusú párt tagjainak érzik magukat, mivel érdemelték ki tisztségüket, talán a Markó-klikk tagjai? Mit tudtak megvalósítani? /Gyarmath János: RMDSZ- színvallató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
2000. február 25.
Febr. 24-én Mircea Ciumara államminiszter az RMDSZ Szövetségi Elnöki Hivatalában találkozott az RMDSZ gazdasági szakértőivel, akikkel megvitatta a román kormány középtávú gazdasági stratégiáját. A Borbély László államtitkár, kormányzati ügyvezető alelnök által vezetett RMDSZ-küldöttségben részt vett Erős Viktor, az Állami Vagyonalap alelnöke, Lányi Szabolcs, a Tudomány-, Technológia- és Újításügyi Országos Ügynökség elnöke és Birtalan József, a Kis- és Közepes Vállalatok Országos Ügynökségének alelnöke. /Mircea Ciumara államminiszter megbeszélése az RMDSZ gazdasági szakértőivel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
2000. április 14.
Ápr. 13-án a kormány sürgősségi rendelettel döntött négy kormányügynökség összevonásában. Az Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség keretében tevékenykedik ezután a Bányavidékek Fejlesztési és Újraépítésének Programjait Életbeléptető Ügynöksége, a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynöksége és a Román Fejlesztési Ügynökség. A négy ügynökség 475 alkalmazottját és vezetőit az új struktúrában fogják alkalmazni. /Kormányügynökségek összevonása. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./
2000. május 24.
Az RMDSZ javaslatára az újonnan alakult Országos Regionális Fejlesztési Ügynökség alelnökévé nevezték ki Kerekes Gábort, aki előzőleg hasonló beosztásban dolgozott a Román Fejlesztési Ügynökség keretében. Ugyanakkor az ügynökségek átszervezésekor az előbbi struktúrába beolvasztott Kis- és Középvállalatok Ügynökségének korábbi alelnöke, Birtalan József a Köztisztviselők Országos Ügynökségének alelnökeként folytatja kormányzati tevékenységét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24. - 1728. sz./
2004. augusztus 13.
Ukrán–magyar–román üzletember–találkozó volt Szatmárnémetiben a PHARE–CBC programnak a volt szovjet tagországokban megfelelő TACIS program keretében. Ilyés Gyula polgármester bemutatta, mit nyújthat Szatmárnémeti, és mi az, amire szüksége van. Pécsi Ferenc, a Kis- és Középvállalkozások Fejlesztési Központjának (CDIMM) elnöke rámutatott, hogy Magyarország május elsejei uniós csatlakozása miatt még nagyobb fontosságot kap a határon átnyúló partnerség. /Princz Csaba: Hogyan üzleteljünk Ukrajnában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 13./
2005. február 4.
Pécsi Ferenc /Szatmárnémeti/ volt RMDSZ-es parlamenti képviselő visszavonult a politikától, s napjait az általa évekkel korábban létrehozott két szervezet, a Vállalkozók Fóruma és a Kis-és Középvállalkozások Fejlesztési Alapítványa vezetésével, menedzselésével tölti. Most például a Mátészalkán február 18-án megtartandó Új lehetőségek a határon átívelő kapcsolatokban címet viselő régiós konferenciára készülnek. Pécsi Ferenc egész rendezvénysorozatot szervez idén a kis- és középvállalkozók EU-s felkészítésére. Arra a kérdésre, igaz-e, hogy ki akar költözni Magyarországra (van, aki szerint lakása is készül Debrecenben), Pécsi Ferenc kitérő választ adott. /(Sike Lajos): Pécsi Ferenc: „egyelőre itt vagyok”. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 4./
2005. április 27.
Birtalan József jelenleg egyike azon székelyudvarhelyinek, aki fontos tisztséget tölt be az RMDSZ kormányzati csapatában. 1995-ben lett az RMDSZ gazdasági igazgatója, majd a gazdasági ügyekért felelős ügyvezető alelnök. 1998 elején államtitkár lett a távközlési minisztériumban. Volt államtitkár a szállítási minisztériumban is, majd a kis- és közepes vállalkozások ügynökségének helyettes vezetőjeként tevékenykedett. 2000-től 2005 elejéig a köztisztviselők ügynökségének elnökhelyettese volt, a kormányváltás után átvette ezen a helyen az elnöki tisztséget, államtitkári rangban. Vannak udvarhelyiek a vezetésben, szenátusi frakcióvezetője /Verestóy Attila/ is van, megyei tanácselnöke is. Háromszéken György Ervin prefektus, aki Székelyudvarhelyen végezte az iskolát, s ő maga lövétei. A Birtalan által vezetetett ügynökség elsősorban a köztisztségek menedzsmentjével, meghatározásával, másfelől a tisztségviselők mint személyek szakmai és fizetési rendszerével, karrierjükkel, előmenetelükkel foglalkozik, megszervezi a versenyvizsgákat. Birtalant foglalkoztatja a magyarság megfelelő és arányos jelenléte a közigazgatás minden szintjén, s ehhez a kinevezések az ő ügynökségén keresztül történnek. Az arányos jelenlétet a megyei RMDSZ-szervezetekkel közösen fogják megvalósítani. /Rédai Attila: Nem dicsőség az udvarhelyi közéletben részt venni. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 27./
2005. május 17.
A kis és közepes vállalkozások támogatási lehetőségeiről volt szó azon a régiós konferencián, amelyre az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezete, valamint a Kis és Közepes Vállalkozások Ügynöksége szervezésében került sor a múlt hét végén Székelyudvarhelyen. Bemutatták az ügynökség, valamint a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium finanszírozási lehetőségeit a 2005-ös évre. /Gazdasági tanácskozás Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
2005. június 1.
Bukarestben tartották Az EU házhoz jön című vándorrendezvényt. A szervezők: a magyarországi Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, az RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány valamint a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetsége. A két nyelven – románul és magyarul – zajló konferenciát Kerekes Gábor, az RMDSZ gazdasági- és európai integrációs főosztályának vezetője nyitotta meg, utána Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke beszélt. Az EU házhoz jön rendezvénysorozat célja a vállalkozók felkészítése. Markó leszögezte, Románia sokkal többet tanulhat Magyarországtól, Szlovákiától, Csehországtól vagy Lengyelországtól, mint a nyugatabbra fekvő országoktól, mert ezek az országok ugyanúgy egy totalitárius rendszerből léptek ki, és hasonló problémákkal néztek szembe. /Béres Katalin: Az EU házhoz jön – Konferencia Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./
2005. október 18.
A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a brassói Kis- és Középvállalkozásokat Támogató Alapítvánnyal közösen Kovásznán elindította a Coral Kovászna turisztikai, közélelmezési és élelmiszer-ipari továbbképző, támogató és tanácsadó központ második tanfolyamát. A projekt költségvetése 36 630 euró, ennek nyolcvan százalékát az Európai Unió, a Phare 2002 gazdasági és szociális kohéziós program humán erőforrást fejlesztő alegysége finanszírozza – tájékoztatott Császár Miklós projektmenedzser. /Bodor János: Továbbképzés Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2006. április 29.
Vállalkozók, gazdasági szakemberek és megyeszékhelyi önkormányzati képviselők jelenlétében indították el április 28-án Sepsiszentgyörgyön az inkubátorház-programot. Az ENSZ Fejlesztési Programja, az inkubátorházak létesítésének kezdeményezője Romániában három városra összpontosít: Sepsiszentgyörgyre, Brassóra és Gyulafehérvárra. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat közös tervét a Kis- és Középvállalkozások Országos Ügynöksége és a japán kormány finanszírozza. Demeter János, a megyei tanács elnöke elmondta: öröm számára, hogy Háromszék első lehet a kezdeményezésben. /(Szekeres): Vállalkozás-nevelde. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2006. december 14.
Két magyar alprefektust – Dézsi Zoltánt (Hargita) és Burkhárdt Árpádot (Maros) – mentett fel tisztségéből december 13-án a kormány. Dézsi helyét ideiglenesen Ladányi László, Székelyudvarhely korábbi alpolgármestere tölti be a versenyvizsga kiírásáig. Dézsi Zoltánnak más, fontosabb beosztást szán az RMDSZ, a leköszönő alprefektus várhatóan a Kis- és Középválalkozások Ügynökségének alelnöki tisztségét tölti majd be, amelyet a Konzervatív Párt (PC) kormányból való kilépése következtében kapott meg a Szövetség. Burkhárdt Árpád nyugdíjba vonul, helyettese Bárczi Győző István, Marosvásárhely jelenlegi alpolgármestere lesz, a versenyvizsga kiírásáig. /Menesztettek két magyar alprefektust. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./ A kormány december 13-i ülésén elfogadta Ladányi László Zsolt alprefektusi kinevezését, aki Dézsi Zoltán visszalépése után tölti be ezt a tisztséget. Dézsi Zoltán nyugdíjba vonul. A 36 éves Ladányi László 2004-től Székelyudvarhely alpolgármestere. A Romániai Magyar Jogászok Egyesületének elnöke, illetve 2000-től az udvarhelyi RMDSZ elnöke. /Máthé László Ferenc: Ladányi László Zsolt alispán lett. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 14./
2006. december 20.
Csaka Józsefet, Székelykeresztúr jelenlegi alpolgármesterét jelöli a Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnöki tisztségére az RMDSZ. Az Állami Tartalékalap elnöki posztjának várományosa Dézsi Zoltán, Hargita megye leköszönt alprefektusa. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségében Tonk Gabriellát látná szívesen a szövetség. A jelöléseket Calin Popescu-Tariceanu kormányfőnek is jóvá kell hagynia. A demokratákkal folytatott egyezség alapján az RMDSZ még két megüresedett államtitkári tisztséget is kapott. /Megvan a három RMDSZ-es ügynökségvezető-jelölt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./
2006. december 22.
Új tisztségviselőkkel bővült az RMDSZ kormányzati jelenléte. Az RMDSZ jelöltjeit Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök december 21-én nevezte ki. Krámer Alpár lett a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára. Krámer Alpár a Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdasági szakán szerzett egyetemi diplomát 1976-ban. Legutóbb a Romgaz Rt. Országos Földgáz Társaságnál igazgatója volt. A tárcánál korábban már dolgozott egy RMDSZ-es államtitkár (Bogos Zsolt), akinek azonban a kormány átszervezése után távoznia kellett tisztségéből. A Kis- és Középvállalatok Országos Ügynökségének elnökének Csáka Józsefet nevezték ki. Csáka József 1985-ben szerzett elektrotechnikai és automatizálási mérnöki diplomát Brassóban, 2006-ban pedig közigazgatási diplomát Bukarestben, 2004-től Székelykeresztúr alpolgármesteri tisztségét töltött be. Az Országos Gyermekvédelmi Hatóság alelnöki tisztségébe Tonk Gabriellát nevezte ki a kormányfő. Tonk Gabriella 1998-ban végezte el a Babes-Bolyai Tudományegyetem pszichológia szakát, eddig az Artemis Alapítvány alelnöke, ügyvezető igazgatója volt. Csutak Nagy Lászlót az Országos Állategészségügyi Hatóság alelnöki tisztségébe nevezte ki a miniszterelnök. Csutak Nagy László 1984-ben szerzett állatorvosi diplomát Kolozsváron, eddig a Szilágy megyei állategészségügyi igazgatóság osztályvezetője volt. A frissen kinevezett RMDSZ-es tisztségviselők a koalícióból távozó Konzervatív Párt kilépésével megüresedett posztokon osztoztak a Demokrata Párttal folytatott egyeztetések nyomán. Az RMDSZ-nek még a Távközlési Minisztériumban is jár egy államtitkári szék. E tisztségre az elkövetkezendőkben teszik meg a javaslatot. /Új magyar tisztségviselők a kormányban. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
2007. április 23.
Milyen Székelyföldet akarunk? címmel szervezett konzultációt április 20-án önkormányzati vezetőknek és vállalkozóknak a Pro Regio Siculorum Egyesület Ojtozfürdőn. Tamás Sándor képviselő hangsúlyozta, hogy szerinte hiányoznak a jó pályázatok. Csáka József, a Kis- és Középvállalkozók és Szövetkezetek Országos Hatóságának elnöke közölte, hogy élni kell a meghirdetett pályázati lehetőségekkel. /Domokos Péter: Milyen Székelyföldet akarunk? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2007. július 27.
Második ülését tartotta július 26-án Bukarestben a két évvel ezelőtti közös kormányülésen létrehozott kis- és középvállalkozásokat foglalkoztató magyar–román vegyes bizottság. A hamarosan induló romániai, a kis- és középvállalkozásokat érintő operatív programok kapcsán a magyar tapasztalatok hasznosítását ajánlotta fel a magyar gazdasági tárca nevében Cservenyák Ildikó főosztályvezető. Az uniós pénzalapokból és kormánypénzekből támogatott versenyképesség-növelési program keretében összesen 2,5 milliárd euró jut a kkv-k számára a 2007–2013 közötti hétéves uniós költségvetési ciklusban, fejtette ki Csáka József, a romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynökségének elnöke. /Oborocea Mónika: Magyar segítség vállalkozóknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./
2008. július 22.
Csáka József, a Kis- és Középvállalatok Ügynökségének vezérigazgatója kifejtette, a KKV-k adják Európa-szerte a vállalkozások kilencvenkilenc százalékát, nincs ez másként Romániában sem. Ezek a vállalkozások állítják elő a bruttó nemzeti össztermék hetven százalékát, ezért nagy hangsúly van a fejlesztésükön. A legfontosabb intézkedések a bürokratikus eljárások leegyszerűsítése, a bejegyzés könnyebbé tétele. /I. I. Cs. Vállalkozási látlelet. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
